Polgármesteri köszöntő

Kedves Látogató! Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önt Tiszasziget község honlapján magam és Tiszasziget község lakói nevében.

A honlapon való barangolás során találkozhat történelmünkkel, természeti szépségeinkkel és adottságainkkal, helyi épített örökségünk egy részével, civil szervezeteinkkel, intézményeinkkel, nevezetességeinkkel és programjainkkal - rendezvényeinkkel. Bepillantást nyerhet az itt élő emberek mindennapjainak egy részébe.

A kitartó látogató betekintést nyerhet, az elmúl időszak dinamikus településfejlődésébe, a jelen és jövő lehetőségét feltáró további terveinkbe. Bízom benne, hogy a látottak alapján kedvet kap a község meglátogatásához, s ha a látogatás tapasztalatai úgy hozzák hosszabb távon is kirándulásainak, rekreációjának, táborozásainak, rendezvényeinek, sport, horgász vagy vadász szenvedélyének, vagy akár munkájának - jövőjének is otthont adhat a település. Lehetőségeinkhez mérten, mindenben állunk rendelkezésére.

Maradok tisztelettel, a viszontlátás reményében:

Ferenczi Ferenc - Polgármester

Tiszasziget Szegedtől délre, Magyarország, Szerbia és Románia hármashatára közelében fekszik (Koordináta 46° 10′ 12″ N, 20° 10′ 12″ E Tizedes 46.17°, 20.1°), kevesebb, mint 1 km-re van a magyar-szerb határátkelőtől. A település közelében található Magyarország legmélyebben fekvő pontja (75,8 m). A falutól mintegy 1 km-re nyugatra alakították ki a Mélypont emlékhelyet.

Tiszasziget történetét meghatározza földrajzi helyzete. A település a két nagy folyó a Tisza és Maros ártere között keletkezett, egy szigetszerű árvízmentes területen.

A Község északnyugati legmagasabb részén, a "Szélmalom - dombnak" területén helyezkedett el az ősi kultúra már részben elpusztított telepe. Innen kerültek be a bronzkori edények és a cserepek a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. A területen döntően az i.e. III. században megtelepülő kelta népesség kisebb jelenlétével számol a kutatás, ahol Árpád-kori településmaradványok is találhatók voltak.

Tiszasziget, -1955-ig korábbi neve Ószentiván, - a temesvári bánsághoz tartozó terület volt. A területet 1783-ban a Királyi Kamarától megvásárolta Szeged városa.

A község területén közvetlenül a szerb határ mentén fekszik Térvár a maga mintegy 70 lakosával. Elsőként ezt a települést 1450-ben Therwarként említik. Az 1770-ben Szegedről ide érkezett magyar dohánykertészek szinte egyedi településformát hoztak létre ezen a részen.

A mai igazgatási területen kialakult Vedresháza pusztát Vedres István ármentesítette, majd 1808-ban szegedi dohánykertészeket telepített ide, magas színvonalú kísérletező gazdálkodással. A szépen bontakozó falut az 1816 évi hatalmas tiszai árvíz tette tönkre egyszer s mindenkorra. Az árvizeket csak a magasabb partszakaszon települt Térvár élte túl.

Az 1846-os újra telepítéskor mértanilag kialakított szerkezetű községet hoztak létre. A központi téren 1913-ban épült fel a templom. A többi középület Községháza, jegyzői-lak, paplak, iskolaépület 1930-as évek második felében létesült, államsegélyből. 1955-ben Ószentiván Község neve Tiszaszigetre változott. Lakosok száma 1780 fő (2010).